Ó, Gnómeó, miért vagy te Rómeó-klón? Miért hagytad, hogy Shakespeare nyomán animált kerti törpék ellenségeskedésévé silányítsák a legismertebb szerelmi történetet? Értem én, hogy van az a pénz, amiért lefekszik a kreatív elme a producereknél. Azt is értem, hogy ebben a formában még nem mesélték el a szembenálló családok, Capuleték és Montaguék ősi viszályát. Már csak azt nem értem, hogy miért kell minden egyes animációs filmet 3D-ben elkészíteni, mert jelen esetben cseppnyi, de szó szerint cseppnyi pozitívumot nem adott, sőt! Észrevehetnék a tisztelt gyártók, hogy a 3D-vel az animáció nagyon sokat veszít a részleteiből, a felbontásból, a képi világából.

Egymás melletti két kertben élnek a kékek és a pirosak. Ősi ellenségek, már senki sem emlékszik, miért robbant ki a viszály a két fél között. Egy éjjel azonban a kék herceg, Gnómeó és a piros hercegnő, Júlia összetalálkoznak és egymásba szeretnek, mielőtt megtudnák, melyikük kihez tartozik. A szerelmesek nem csak egymás ellenállásával, hanem a többi törpe közt dúló ellenségeskedéssel meg kell vívniuk.

A klasszikus shakespeare-i történet teljes egészében visszaköszön, ami kis mértékben jelent csak pozitívumot. Ahogy rögtön a színpadi bevezetőben elhangzik, az alkotók is tisztában vannak a spanyol viasz hiányával, a sokadik adaptáció tényével, azonban bíznak az újfajta megközelítés sikerében. Kár volt. Nagyjából az az ember érzése, mint az Alfa és Omega című animációs alkotásnál. Jobb lett volna érlelni még az alkotást. Van egy kisebbfajta hátrányuk a Disney-vel és még nagyobb a Pixarral szemben, az animációs téren eddig háttérbe húzódó stúdiók mind életet lehellnének saját alvállalataikba.

Nem akarom sokat szapulni a filmet, az egyéni ízlés dolga, hogy bejön-e egy alkotás vagy sem. Szakmai szempontokat figyelembe véve pedig nem csak az újdonság varázsa hiányzik, hanem a dramaturgiai érzék, emellett a kissé gyengére sikerült zenei oldal is komoly negatívuma a filmnek. Nem tagadom, bennem is él a gyermek, akinek jólesik animációkat nézni, de ezalatt elálmosodtam, sőt, egy ponton be is aludtam, de a következő hangrobaj fel is ébresztett. A moziban egy ikerlányos anyuka is volt a gyermekeivel, de szinte csak az anyukát hallottam nevetni, a gyerekek inkább az előzetesek során, a Rio és a Rango alatt többet kacagtak. Ez azért komoly értékmérő, ha a célközönség tagjai nem értik, ami elhangzik. Szóviccek, helyzetek terén nem szűkölködik az alkotás, a készítők öszvér-szándékai azonban alulmaradtak a nagy igyekezetben.

5/10